Olvassunk egy verset, mely elgondolkodtat, érzéseket fakaszt. Nem kell érteni, elég csak átélni. Lehet ez klasszikus, lehet ez mai, lehet ez amatőr vagy professzionális alkotó műve.
Én ma egy köztünk élő költő, Zalán Tibor versét hoztam, meg egy-két svéd gyerekveset, melyeket bizonyára ismertek!
Fogadjátok szeretettel és olvassatok verseket más napokon is!
[most írom a leglágyabb versemet
amikor már nem szerethetsz szerelemmel...]
most írom a leglágyabb versemet amikor
már nem szerethetsz szerelemmel amikor
karnyújtásnyira lélegzetedtol
állok a végtelen hóesésben
fekete kalapban lerongyolt lelku madárijeszto
márvány szivárványt gondolok sovány ágyunk fölé
ízeket a szánkba egymás múlhatatlan szagát. megérkeznek
majd a hóemberek is
szén-szemükkel benéznek ránk a második emeleti ablakon
fuzfás ablakunkon át benéz az erdo: s a temeto is talán
: szívünk fölött vigyázzban állnak már a reménytelen
nagy szabad avant-garde versek
karnyújtásnyira lélegzetedtol
már letagadnám az agyamban lükteto szitakötoket
s lépnék ebben a mézes lírázó hóesésben feléd
fájdalmas fejjel pálinkától duzzadt szemhéjakkal
eljönnek majd el a hóasszonyok is
visznek fehér tájba megnémult szerelembe toled
nem vigyáztál rám jól hagytad körülvegyenek
maszkos bitangok – ! árnyékuk lopd ki álmomból isten! –
úgy vagy hogy nem vagy már úgy leszel mintha nem
lettél volna soha. lépek feléd embermagasságú
hóesésben bár karnyújtásnyira lélegzetedtol lehet meghalok
Siv Widerberger: Szerelem
Sten-Malténak nagy, vörös és elálló
füle van.
Nekem tetszik
a nagy, vörös és elálló
fül.
Ingrid Sjöstrand: Mikor usziból jövet
Mikor usziból jövet
sorbaálltunk a buszmegállónál,
Johan végigfutott mellettünk,
és minden lányra ráhúzott
a nedves fürdõnacijával.
Mindegyikre, csak rám nem.
Monika azt mondta, biztos komál engem.
Nem tudom . . .
Hátha csak kifelejtett?
Britt G. Hallqvist: Pufi
Pufinak hívja mindenki,
mert egy picurkát pufók.
Csak egy picurkát.
Gyakran áll a tükör elõtt,
és motyogja: "Csak egy picurkát."
Pufinak fogynia kellene,
de ha olyan nagyon szereti a húsgombócot!
Pufit Karl-Frederiknek hívják,
de ezzel senki se törõdik,
csak Ulla.
Karl-Frederik! - kiabálja
jó hangosan, hogy hallja mindenki.
Pufi szereti Ullát.
| Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül. |
Ingrid Sjöstrand: Mikor usziból jövet
| Mikor usziból jövet sorbaálltunk a buszmegállónál, Johan végigfutott mellettünk, és minden lányra ráhúzott a nedves fürdõnacijával. Mindegyikre, csak rám nem. Monika azt mondta, biztos komál engem. Nem tudom . . . Hátha csak kifelejtett? |
Britt G. Hallqvist: Pufi
Pufinak hívja mindenki,
mert egy picurkát pufók.
Csak egy picurkát.
Gyakran áll a tükör elõtt,
és motyogja: "Csak egy picurkát."
Pufinak fogynia kellene,
de ha olyan nagyon szereti a húsgombócot!
Pufit Karl-Frederiknek hívják,
de ezzel senki se törõdik,
csak Ulla.
Karl-Frederik! - kiabálja
jó hangosan, hogy hallja mindenki.
Pufi szereti Ullát.
| Pufinak hívja mindenki, mert egy picurkát pufók. Csak egy picurkát. Gyakran áll a tükör elõtt, és motyogja: "Csak egy picurkát." Pufinak fogynia kellene, de ha olyan nagyon szereti a húsgombócot! Pufit Karl-Frederiknek hívják, de ezzel senki se törõdik, csak Ulla. Karl-Frederik! - kiabálja jó hangosan, hogy hallja mindenki. Pufi szereti Ullát. |
